Vil�g�ra

A sz�kõ�rak t�rt�nete

     A F�ldet sok vesz�ly fenyegeti az ûrbõl, de bolyg�nk belsej�bõl is van sok vesz�lyforr�s. A F�ld �lõ szervezetk�nt l�tezik �s kering a vil�gmindens�g egy bizonyos t�rs�g�ben, �s olykor drasztikus v�ltoz�sok mennek v�gbe rajta, nem k�m�lve a felsz�n�n l�tezõ �lõl�nyeket.
     Sz�kõ�rak, amelyek megd�bbentett�k az emberis�get, l�teztek r�gebben is, �s minden val�sz�nûs�g szerint lesznek a j�võben is. �r�sos bizony�t�kok vannak arr�l, hogy sz�kõ�rak m�r t�rt�ntek az �kori G�r�gorsz�gban �s a r�mai korban is. A legnagyobb k�vetkezm�nyekkel j�r� term�szeti katasztr�fa m�gis Krisztus ut�n 365. j�lius 21-�n t�rt�nt a F�ldk�zi-tenger keleti medenc�j�ben, amikor az �rhull�m t�bb sz�zezer embert �lt meg, t�bbek k�z�tt az egyiptomi Alexandria t�bb ezer lakos�t is. A legeml�kezetesebb tengermell�ki katasztr�f�k a k�vetkezõk voltak:
     1775. november 1-�n a lisszaboni nagy f�ldreng�s ut�n h�t m�ter magas �rhull�m s�p�rt v�gig Portug�lia, Spanyolorsz�g �s Marokk� partjain.
     1883. augusztus 27-�n a Krakatau vulk�n kit�r�se ut�n egy olyan �rhull�m keletkezett, amely elpuszt�totta a J�va �s Szum�tra partjain levõ telep�l�seket �s meg�lt 36 000 embert.
     1896. j�nius 15-�n a Sanriku n�vre keresztelt cunami elõrejelz�s n�lk�l s�jtott le a jap�n partokra. A h�rek szerint a 20 m�ter magas hull�mok els�p�rt�k egy vall�si �nneps�gen r�szvevõ gy�lekezetet. A h�rek szerint 26 000 ember lelte itt a hal�l�t.
     1896. december 17-�n a kaliforniai Santa Barbara fõutc�j�t �s a tengerpart ment�n levõ v�rosr�sz�t s�p�rte el egy sz�kõ�r.
     1906. janu�r 31-�n egy part menti f�ldreng�s Kolumbi�ban elpuszt�totta Tomaco v�ros�t, �s az ekkor keletkezett �rhull�m az ecuadori Rio Verde �s a kolumbiai Micay k�z�tti partszakasz minden �p�let�t lerombolta. Az �ldozatok sz�ma 500–1500 ember volt.
     1946. �prilis elsej�n Alaszk�ban volt egy f�ldreng�s, amely sz�kõ�rt hozott l�tre �s led�nt�tte a North Cape-i vil�g�t�tornyot. Az ott tart�zkod� 5 ember �let�t vesztette. A hull�mok tov�bbterjedtek, �s n�h�ny �r�val k�sõbb a Hawaii-szigeteken puszt�tottak. 159 ember fulladt v�zbe, az anyagi k�rt azonban t�bb milli� doll�rra becs�lt�k.
     1960. m�jus 22-�n Chil�ben volt egy f�ldreng�s, amely 10 m�ter magas hull�mokat okozott. Ezer ember halt meg a katasztr�f�ban. A hull�mok azonban �tterjedtek a Hawaii- �s a F�l�p-szigetekre, tov�bb� Okinawa sziget�re �s v�gigs�p�rtek a Csendes-�ce�non. �rdemes megjegyezni, hogy a sz�kõ�r a kiindul�si pontt�l 1700 kilom�terre v�ltotta ki a legnagyobb puszt�t�st. A jap�n v�rosokban a hull�mver�s folyt�n kis haj�k sodr�dtak a part menti v�rosok kik�tõibõl a telep�l�sek utc�iba.
     1964. m�rcius 28-�n szint�n Alaszk�ban rengett a talaj. Az orsz�g eg�sz partszakasz�n �rezhetõ volt a f�ldmozg�s �s a hatalmas hull�mver�s. H�rom telep�l�s semmis�lt meg teljesen. Alaszk�ban 107 ember fulladt v�zbe, 4 ember Oregon amerikai �llamban �s 11 Kaliforni�ban.
     1976. augusztus 16-�n egy cunami a F�l�p-szigeteken puszt�tott. K�r�lbel�l 5000 ember v�lt a katasztr�fa �ldozat�v�.
     1998. j�lius 17-�n P�pua �j-Guinea �szaki partjain tombolt egy sz�kõ�r egy part menti f�ldreng�s ut�n. A h�rek szerint 2000 ember halt meg a term�szeti csap�s k�vetkezt�ben. A hajl�ktalann� v�lt emberek sz�ma t�bb ezerre tehetõ.

        Hogyan keletkezik a cunami

     A sz�kõ�r hull�mai rendk�v�l nagy gyorsas�ggal terjednek. Ak�r 700–800 kilom�tert is megtesznek �r�nk�nt. A hull�mok terjed�si sebess�ge a v�z m�lys�g�tõl f�gg: ahol a v�zr�teg vastags�ga nagyobb, ott a sz�kõ�r is nagyobb sebess�ggel terjed. A sz�kõ�r hull�mai a haj�kra semmilyen vesz�llyel nem j�rnak. Ny�lt tengeren ugyanis a hull�mok magass�ga k�r�lbel�l 5 m�ter, �s ekkora hull�mokat m�g a kisebb haj�k is k�vetkezm�ny n�lk�l �tv�szelnek. A sz�kõ�r a legnagyobb k�rt a partokon okoz. A hull�mok rombol� hat�sa abb�l fakad, hogy a ny�lt tengeren a 800 kilom�teres �r�nk�nti sebess�ggel sz�guld� hull�mver�s partot �rve hirtelen lef�kezõdik. Sebess�ge ekkor �r�nk�nt 50–60 kilom�terre cs�kken, �s ez hatalmas energi�t szabad�t fel. Ahhoz, hogy a hull�mok megõrizz�k a benn�k levõ mozg�si energi�t, magasra kell emelni�k a v�zr�teget, �gy azut�n a part alakj�t�l f�ggõen ak�r 20–60 m�ter magas hull�mok keletkeznek �s rombolnak. Nagyon vesz�lyesek a hull�mok, ha foly�torkolatokba vagy keskeny tengerszorosokba z�dulnak. Tombol� erej�k a foly�kon t�bb m�ter magas hull�mokat keltenek, �s sok kilom�teren kereszt�l visszafel� h�mp�ly�gtetik a vizet.

        A m�sf�l �vvel ezelõtti hull�mver�s

     2004 kar�csony�nak m�snapj�n t�rt�nt f�ldreng�s Szum�tra k�rny�k�n kilenc fok erõss�gû volt. Ilyen erõs f�ldmozg�s k�zel negyven �ve nem volt a vil�gon, �s a reng�s nemcsak a t�rk�pet rajzolta �t, mert n�h�ny sziget 30 m�terrel is eltol�dott eredeti hely�hez k�pest, hanem a f�ldgoly�t is megingatta p�ly�j�n. Az elm�lt sz�z �vben jegyzett f�ldreng�sek t�bb �zben is megremegtett�k bolyg�nkat, de a mûszerek szerint k�vetkezm�nyei nem lettek a megremegtet�seknek. A mostani szum�trai f�ldreng�skor a mûszerek szerint a f�ldmozg�s f�ggõleges ir�ny� volt, ennek k�vetkezt�ben az elmozdult szigetek jobban kiemelkedtek a tengerbõl.
     Puszt�t� erejû hull�mokat nem minden f�ldreng�s v�lt ki, csak a tengerfen�k alatt hirtelen bek�vetkezõ k�regmozg�s. Az Indiai f�lsziget alatti kõzetlemez nagyj�b�l 15 m�tert mozdult el Indon�zia ir�ny�ba, �s a burmai mikrolemez al� gyûrõd�tt. A geol�gusok szerint az indiai �s a burmai kõzetlemezek – ezen ter�l el Szum�tra �s a k�rnyezõ szigetek –, eddig is k�zel�tettek egym�s fel�, de �vente �tlagosan 6 centim�terrel, teh�t nagyon lassan. Az elm�lt 200 �v alatt felgy�lemlett fesz�lts�g szabadult fel most hirtelen. Ezen a vid�ken ugyanis 1833 �ta nem volt a mostanihoz hasonl� erejû f�ldmozg�s.
     A tenger alatti f�ldreng�sek a vil�gon a megszokott term�szeti jelens�gek k�z� tartoznak, azonban csak ritk�n t�rt�nik meg, hogy ekkora energi�t szabad�tanak fel. A szakemberek szerint a tengerszint alatti talajban a t�r�svonal 1200 kilom�ter hossz� volt, �s a 9-es erejû f�ldmozg�st h�rom egym�st k�vetõ reng�s v�ltotta ki, amelyek n�h�ny m�sodperc eltelt�vel k�vett�k egym�st. A kezdõ reng�s Szum�tra sziget�nek �szaki cs�csk�tõl nyugatra t�rt�nt, �s �szaki ir�nyban k�t tov�bbi reng�st ind�tott el.
     A felszabadult hatalmas energia megl�kte a v�zt�meget, aminek k�vetkezt�ben sz�kõ�r alakult ki. Az elsõ hull�m az Indiai-�ce�non vonult v�gig, �s egy �r�n bel�l el�rte Indon�zi�t �s Thaif�ldet. N�gy �ra elm�lt�val meg�rkezett India �s Sr� Lanka partjaihoz, majd tov�bb terjedt Afrika keleti partvid�ke ir�ny�ba. Itt azonban energi�ja m�r cs�kkent, �s nem okozott akkora k�rokat, mint az indiai szubkontinensen �s a szomsz�dos szigetvil�gban.
     Mi v�rhat� a k�sõbbiekben? Lesz-e a reng�s a f�ldgoly� m�s r�szein – titok marad. Rem�nykedni azonban lehet, hogy az emberis�get csak ritk�n fogja �rni ekkora �s ehhez m�rhetõ katasztr�fa.

Szerz�: F�Y G�bor